Egy zuglói kis céghez vezettek el a szálak a Hezbollah felrobbanó csipogói kapcsán; rég nem látott nagy áradást élünk át a Duna mentén; Nagy Márton gyors egymásutánban ment neki a SPAR-nak, az Airbnb-nek, a külföldi webshopoknak, a bankoknak és a vendégmunkásokat alkalmazóknak. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Bár a piaci kamatok most is csökkennek, ezt mindenképpen gyorsítani akarja Nagy Márton a bankoktól „kért” 5 százalékos THM-plafonnal. Az intézkedés valószínűleg jövő januártól él, de nem feltétlenül érdemes megvárni, mert közben az ingatlanárak nagyot nőnek. A miniszter még három, jórészt látszatintézkedést „javasolt” a bankoknak, akik ezért cserébe lehet, hogy kérhetnek valamit a kormánytól.
A miniszter három másik területen is a bankok segítségét kérte a „gazdaság újraindítása” érdekében.
A külföldi rendelések éves szinten 100 milliárd forintos hiányt okoznak a költségvetésnek – fejtegette a nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Versenyhivatal konferenciáján.
A Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámítása szerint évente 12 százalékot emelkedhet a minimálbér, amivel az átlagkereset feléhez közelítené az összeget a kormányzat. A garantált bérminimum ennél jóval alacsonyabb ütemben nőne ez idő alatt.
Alaptalanul szórtak ki milliárdforintnyi bírságot, az élelmiszerárstop uniós jogba ütközött. A kiskermultik akár kártérítést is követelhetnek, de a per kemény lenne, a kormány pedig máris politikai háborút hirdetett.
A kormány Szentkirályi Alexandra javaslatára vár, de az már biztos, hogy szigorítják a rövidtávú lakáskiadást.
A nemzetgazdasági miniszter egyre nyíltabban fenyegeti a kormány ellen pert nyerő SPAR-t. Azt is elmondta, hogy szigoríthatnak az Airbnb-k szabályozásában, és hogy szerinte a foci-Eb miatt nem vásároltak eleget a magyarok.
Elmeszelte az árstopot az Európai Bíróság; Orbán Viktor arról beszélt, hogy valamelyik mostani minisztere lehetne a következő jegybankelnök; három és fél éve nem volt ennyire alacsony az infláció. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nagy Márton miniszter az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével, Odile Renaud-Bassóval tárgyalt – adta hírül a tárca.
Átláthatóság, jogkövetés, adók megfizetése. A gazdasági miniszter a hivatalában fogadta a Revolut felső vezetését és hazai ügyvezetőjét.
A Spar Magyarország a bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, melyet a hatóságok azért róttak ki rá, mert egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét. A magyar bíróság viszont az uniós versenyjogok esetleges megsértése miatt az Európai Bírósághoz fordult, az ítélet csütörtökön várható. Bár az árstop és a kötelező akciózás már a múlté, a Nagy Márton-féle kormányzati vegzálások tovább folytatódnak.
Újabb erős jel, hogy az akkugyártás után az akkubontás lesz az ország következő nagy álombiznisze. Jelzés ez arra is, hogy a kormány tényleg még idén belevágna az új üzemek létesítésének előkészítésébe.
Nem az online árfigyelő rendszeren múlt, hanem nagyrészt a benzinár és a bázishatás eredménye.
A miniszterelnök a gazdasági kormányzás felforgatására készül, ettől is remélve, hogy az idei mérsékelt, és azon belül is ingatag lábakon álló növekedést beindítsa az elkövetkező években. Könnyen lehet, hogy Orbán Viktor azt is elárulta, ki lesz a következő jegybankelnök, miután lejár Matolcsy György mandátuma, amit kormányzati körökben már tűkön ülve várnak.
Aligha van jogsértés, amit a Gazdasági Versenyhivatal – némi miniszteri ösztönzésre – feltárhatna a kiskereskedőknél, miután a kötelező akciózás megszüntetése után árat emeltek. Az utóbbi azért is szükséges volt, mert már nem kötelesek beszerzési ár alatt értékesíteni, sőt ez újra tilos.
Matolcsy György és a kormány újra összekapott, megvan az elsőfokú ítélet a Quaestor-ügyben, egy titokzatos cégcsoport tulajdonosa pedig egyik pillanatról a másikra a leggazdagabb magyarrá vált, ha igaz, ami a vállalatok papírjaiban szerepel. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter folytatja kínai roadshow-ját.
Pekingben tárgyalt egy sor akkumulátor-újrahasznosító céggel a nemzetgazdasági miniszter, “megismerésük és lehetséges magyarországi befektetéseik megvizsgálása céljából”. Vagyis arról igyekezett őket meggyőzni, hogy telepítsenek üzemeket Magyarországra, “lehetőséget teremtve a használt akkumulátorok nagy mennyiségű újrahasznosítására”. Az újrahasznosítás egyébként uniós kötelezettség.
